Minden tükör

Minden tükör. Minden, ami körülvesz, ami megérint, ami tükröződik. Csak azt láthatom meg, ami bennem is bennem van.

Ezt tudni és élni – tudatosság.

Amikor van egy konfliktusom, lehet, először mérges vagyok a másikra, miért tette ezt velem, miért mondta ezt, miért bántott. Ennek megélésének is van helye. Kell, feldolgozni a dühöt, a bánatot.

Ha tudatos vagyok, később elgondolkozom rajta, miért hagytam magamnak, hogy ez történjen, miért reagáltam erre, mit váltott ki belőlem, milyen „fájó” trigger pontot nyomott meg bennem. Mit tükrözött vissza, ami bennem van, de nem akartam ránézni?

Mert minden tükör. A másik csak azt válthatja ki belőlem, ami bennem van.

Amikor van egy konfliktusunk, megbántottak minket, keressük meg benne magunkat. Mire hívja fel a figyelmemet, mit mutat ez nekem MAGamból?

Ezzel szembesülni nem könnyű. Egyszerűbb hibáztatni a másikat, áldozatot játszani, megélni az áldozat szerepet. De AZT is mi választottuk, ezzel is szembe kell nézni.

A tudatosság útja nem könnyű. MAGunkba nézni nem könnyű. Igazából piszok nehéz ÉS idő kell hozzá.

A tudatossághoz idő kell, amit magadnak kell megadni saját magadnak. És ez se könnyű. Megengedni magadnak, hogy te legyél magad számára a legfontosabb.

Mi értelme egyáltalán tudatosnak lenni, ha ennyire nehéz?

Ha elindultál az úton, megszereted magad. Az általad teremtett nehézségekkel együtt. Megéled MAGad a teljességedben, ÖNMAGAD leszel. Ehhez is idő kell, ami örömteli, boldogságos idő!

Mind az úton vagyunk, rohanunk, sétálunk, néha cammogunk vagy éppen szárnyalunk a tudatosság útján